Az 1870-ben megalakult a Fővárosi Közmunkatanács nagyszabású tervet dédelgetett: párizsi mintára összeköti a Belvárost a Városligettel egy széles sugárúttal. "Az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa célul tűzte ki, hogy az ország fővárosát korszerű világvárossá fejleszti." A terveket előkészítették, és elkezdték építeni a közutat, mely 1896-ra készült el: 1876 közepére elkészült Budapest máig is legszebb főútvonala, a Sugár út, később Andrássy út." 

A BKVT és a BVVV egyaránt villamosvonalat tervezett kiépíteni a Sugárúton, ám ezt a közmunkatanács - városesztétikai okokra hivatkozva - elutasította.

Mindeközben Balázs Mór, A BVVV alapítója és vezérigazgatója, Angliában tartózkodott, alkalma nyílt alaposan megvizsgálni az ottani - a világon elsőként megépült - földalatti vasút építési technikáját. Tanulmányútjáról visszatérve egy jó ötlete támadt: mi lenne, ha az 1896-ban megrendezésre kerülő Milleniumi Kiállítás látogatóinak elszállítására a főváros egy kéregvasutat építene? Ekkor valószínűleg még nem is sejtette, hogy rekordidő (mindössze két év) alatt készül el Budapesten Közép-Európa első földalattija...
A tervet a városvezetőség megvizsgálta, és úgy gondolta, hogy a Sugárúton közlekedő omnibuszokat is ki lehetne váltani az új közlekedési eszközzel, nem beszélve arról, hogy a Millenniumi Kiállítás látogatóit is könnyedén el lehetne vele szállítani.
A terveket elfogadták,és engedélyt adtak a vasút megépítésére azzal a feltétellel, hogy a vasútnak meg kell épülnie az ezeréves kiállításra. 
A két konkurens cég egy közös vállalatot hozott létre, Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt néven. A vasút építése elkezdődött, a cég pedig megbízta a Schlick Vasöntöde és Gépgyárat a földalatti kocsik elkészítésével. A B.F.K.V.V. két alapítója külön-külön, egymástól eltérő, de mégis azonos alaptulajdonságokkal rendelkező kocsikat rendelt. A járművekhez az elektromos berendezést a Siemens & Halskenémet cég szállította. Természetesen Ferenc József is kapott egy sza-lonkocsit, a 20-as pályaszámút.
Az építékezésen az akkori legmodernebb eszközökkel, technikákkal dolgoztak: villanyhajtású betonkeverővel, valamint az egész alagút vasbeton födémmel készült el. 1896. május 2-án ünnepélyes keretek között átadták a vonalat; hossza 3700 méter lett, és 9 földalatti, valamint 2 felszíni megállóval rendelkezett.
A vasút messze megelőzte korát: a forgalmat forgóvázas villamos motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította, mely a Kertész utcában volt.
I. Ferenc József császár 1896. május 8-án utazott a vasúton, e napon a vasút is átvette a nevét: "Ő császári és apostoli királyi felsége I. Ferencz József ezen földalatti villamos vasutat 1896 évi május hó 8-án legmagasabb látogatásával megtisztelve és bejárva a pályát, legkegyelmesebben megengedte, hogy a Ferencz József Földalatti Villamos Vasút nevét viselje".
 

A vonal megállói