Az 1870-ben megalakult a Fővárosi Közmunkatanács nagyszabású tervet dédelgetett: párizsi mintára összeköti a Belvárost a Városligettel egy széles sugárúttal. "Az 1870-ben megalakult Fővárosi Közmunkák Tanácsa célul tűzte ki, hogy az ország fővárosát korszerű világvárossá fejleszti." A terveket előkészítették, és elkezdték építeni a közutat, mely 1896-ra készült el: 1876 közepére elkészült Budapest máig is legszebb főútvonala, a Sugár út, később Andrássy út."
A BKVT és a BVVV egyaránt villamosvonalat tervezett kiépíteni a Sugárúton, ám ezt a közmunkatanács - városesztétikai okokra hivatkozva - elutasította.
Mindeközben Balázs Mór, A BVVV alapítója és vezérigazgatója, Angliában tartózkodott, alkalma nyílt alaposan megvizsgálni az ottani - a világon elsőként megépült - földalatti vasút építési technikáját. Tanulmányútjáról visszatérve egy jó ötlete támadt: mi lenne, ha az 1896-ban megrendezésre kerülő Milleniumi Kiállítás látogatóinak elszállítására a főváros egy kéregvasutat építene? Ekkor valószínűleg még nem is sejtette, hogy rekordidő (mindössze két év) alatt készül el Budapesten Közép-Európa első földalattija...
A tervet a városvezetőség megvizsgálta, és úgy gondolta, hogy a Sugárúton közlekedő omnibuszokat is ki lehetne váltani az új közlekedési eszközzel, nem beszélve arról, hogy a Millenniumi Kiállítás látogatóit is könnyedén el lehetne vele szállítani.
A terveket elfogadták,és engedélyt adtak a vasút megépítésére azzal a feltétellel, hogy a vasútnak meg kell épülnie az ezeréves kiállításra.
A két konkurens cég egy közös vállalatot hozott létre, Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt néven. A vasút építése elkezdődött, a cég pedig megbízta a Schlick Vasöntöde és Gépgyárat a földalatti kocsik elkészítésével. A B.F.K.V.V. két alapítója külön-külön, egymástól eltérő, de mégis azonos alaptulajdonságokkal rendelkező kocsikat rendelt. A járművekhez az elektromos berendezést a Siemens & Halskenémet cég szállította. Természetesen Ferenc József is kapott egy sza-lonkocsit, a 20-as pályaszámút.
Az építékezésen az akkori legmodernebb eszközökkel, technikákkal dolgoztak: villanyhajtású betonkeverővel, valamint az egész alagút vasbeton födémmel készült el. 1896. május 2-án ünnepélyes keretek között átadták a vonalat; hossza 3700 méter lett, és 9 földalatti, valamint 2 felszíni megállóval rendelkezett.
A vasút messze megelőzte korát: a forgalmat forgóvázas villamos motorkocsik bonyolították le, az áramellátást gőzgéppel hajtott áramfejlesztő biztosította, mely a Kertész utcában volt.
I. Ferenc József császár 1896. május 8-án utazott a vasúton, e napon a vasút is átvette a nevét: "Ő császári és apostoli királyi felsége I. Ferencz József ezen földalatti villamos vasutat 1896 évi május hó 8-án legmagasabb látogatásával megtisztelve és bejárva a pályát, legkegyelmesebben megengedte, hogy a Ferencz József Földalatti Villamos Vasút nevét viselje".
A vonal megállói
Állomások 1896-ban
|
Állomások 1974-ben
|
Gizella-tér
|
Vörösmarty tér
|
Deák Ferencz-tér
|
Deák Ferenc tér
|
Váczi-körút
|
Bajcsy- Zsilinszky út
|
Opera
|
Opera
|
Nyolcszög-tér
|
November 7. tér
|
Vörösmarty-utcza
|
Vörösmarty utca
|
Körönd
|
Kodály körönd
|
Bajza-utcza
|
Bajza utca
|
Hősök tere
|
Hősök tere
|
Állatkert
|
Széchenyi fürdő
|
Artézi-fürdő
|
Mexikói út
|
A kisföldalattinak új kocsiszínt is építettek, az építményt végül az Állatkerti út és a Dózsa György sarkán készítették el. Egy, az Állatkerti úton elkészített összekötővágánnyal kapcsolták a vonalhoz. 1973-ban, a vonalhosszabbítás alkalmával felszámolták.
A Hősök tere után nem sokkal, az alagút végén, ahol a kocsik a felszínre jöttek, épült egy híd; ezen közlekedhettek a gyalogosok. Egyébként ez a híd Magyarország első vasbeton hídja, melyet 5 éve szépen restauráltak.
A Városligetben még egyéb dolgokat is elvégeztek: 1894 előtt két sziget is volt itt, melyet a Városligeti tó körülölelt. Az egyik még ma is létezik, ezen áll ma a Vajdahunyad vár. A másikat Nádor-szigetnek hívták, és nagyjából a mai Széchenyi fürdő helyén volt. A tó Széchenyi-fürdőt körülölelő részét betemették azért, hogy a földalattinak kialakíthassák a végállomását. A Városligeti tó Széchenyi fürdő felőli végénél látható egy kis híd (Nádor-híd), ez az egyetlen tárgyi emlék arról, hogy ott valaha egy sziget volt.
1923-ban a földalattit a BKVT és a BVVV összevonásával megalakult Budapest Székesfővárosi Közlekedési Rt. (BSzKRt) vette át. Mivel a vasút állapota addigra leromlott, a BSZKRT rögtön átfogó felújításba kezdett. Kicserélték a balesetveszélyes síneket, az 1924 és 1930 közötti járműfelújítás eredményeképpen a földalatti átállhatott a felszíni villamosok 550 voltos üzemi feszültségére. A szerelvényeket egységesen sárga színűre festették.
1955-ben a 2-es metróvonal építése miatt a Deák Ferenc téri állomást is átépítették: áthelyezték a szomszédos Engels térre. Az így feleslegessé vált alagútszakaszban létesült 1975-ben a Földalatti Vasúti Múzeum. 1970-ben jóváhagyták a vonalhosszabbítást, illetve a felszíni szakasz föld alá helyezését. A munkálatokkal Budapest létrejöttének centenáriumára készültek el. 1973. december 30-án adták át a meghosszabbított vonalat a Mexikói útig, itt új járműtelep is készült. A vonalon a ma is közlekedő, csuklós Ganz motorvonatok álltak forgalomba. Az átépítés alkalmával kicserélték a biztosító berendezéseket is, ekkor (1973 végén) tért át a Földalatti a felszínen már 1941 óta zajló "jobbra hajts" közlekedésre. Az 1980-as évek végére a földalatti állapota erősen leromlott, az elavult síneken már sebességkorlátozással sem közlekedhettek biztonsággal a szerelvények. A közel százéves vasút rekonstrukcióját 1995 márciusában kezdték el. A Bajcsy-Zsilinszky út - Hősök tere közötti elavult pályaszakasz felújították.
A földalatti vasút 8 állomását korhű módon újították fel. Az új állomásokon a kőburkolatok, alumínium nyílászárók és álmennyezetek építése, a műemléki állomásokon a padló- és falszigetelés, az eredeti Zsolnay gyártmányú csempével azonos falburkolat készítése volt a feladat. Az állomásokat és a járműveket is felújították, így 1995 novemberére gyakorlatilag egy új Millenniumi Földalatti Vasút indulhatott útjára.
A Földalatti Vasúti Múzeum
A Földalatti Vasúti Múzeum 1975-ben nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
A múzeum célja a millenniumi földalatti vasút és a budapesti metró történetének hiteles környezetben való bemutatása volt. Kézenfekvőnek tűnt tehát, hogy a kiállítást a millenniumi földalatti vasút egyik eredeti alagútszakaszában, az 1955-ben a 2-es metró építéséhez kapcsolódva kiiktatott Engels téri állomáson rendezzék be.
Az állandó kiállítás mellett időszaki kiállítások is fogadják az érdeklődőket. A múzeumban a földalatti vasút három kocsija (az 1-es, a 19-es, és 81-es pályaszámúak) mellett számos makettel színesítik a maga nemében egyedülállónak mondható kiállítást.
Források:
|